"- Kérdezhetek valamit?
-Mondd!
-Szereted még?
- Kérdezz mást.
- De én ezt akarom tudni.
- Nem szeretem.
- Akkor miért sírsz?
- Mert hazudtam.
- Lépj tovább!
- Ha az olyan könnyű lenne..
- Hiányzik?
- Igen, és az is hiányzik aki mellette lehettem.
- De hiszen nevetsz.
- Igy van, nevetek, mert megtörtént .
- Kérdezhetek még valamit?
- Kérdezz..
- Miért szereted őt?
- Hogy miért szeretem? Tudod, hogy röviden fogalmazzak . megváltoztatta az életem. egy olyan színt hozott a kis fakó világomba, amit még életemben nem láttam.
Szebb volt bármelyik színnél. Közösen festettünk egy képet azzal a színnel, és a fakó életem hirtelen gyönyörű színskálává változott át. Hogy miért szeretem?
Megtaláltam benne, azt a személyt, aki mellett letudtam volna élni az életem. És merem vállalni, hogy ez most is így van. Hogy miért szeretem, még mindig egyre
jobban, annak ellenére, hogy eltaszított az életéből? Hát, erre igen egyszerű a válasz.. Akkor kaptam a sorstól őt, mikor a legnagyobb szükségem volt rá és olyan
könnyen vesztettem el, ahogyan megkaptam ."

Szerző: magány01  2012.09.11. 23:19 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ensam.blog.hu/api/trackback/id/tr846132989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása